Az érettségi ugyanis több, mint egyszerű tudásszint-mérés: az állam hivatalos elismerését tükrözi. Minden név, amely a feladatsorba bekerül, szimbolikus üzenetet hordoz arról, hogy a rendszer kit tekint a műveltség integráns részének.
A másik oldal azonnal védelmébe vette
A bírálatokra gyors válasz érkezett a politikai paletta másik oldaláról. Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa sietett Wass Albert védelmére. A Magyar Jelen cikke szerint a politikusnő úgy fogalmazott, hogy az írót méltatlan támadások érik, a kritikákat pedig a régi, lejárt bélyegek ismételgetésének nevezte. Ez a reakció jól példázza, hogyan válik egy érettségi feladat pillanatok alatt identitáspolitikai küzdőtérré. A vita fókuszában már rég nem a kérdés szakmaisága áll, hanem az, hogy a magyar oktatási rendszernek miként kellene viszonyulnia a megosztó történelmi és irodalmi szereplőkhöz.
A diákok kerültek a vita közepébe
Az egész helyzet talán legméltatlanabb pontja, hogy a konfliktus középpontjába a vizsgázók kerültek. Több mint 76 ezer fiatal adott számot tudásáról középszinten, és több mint kétezren vizsgáztak emelt szinten. Ők hétfő reggel nem egy kultúrpolitikai harcba indultak, hanem egy olyan megmérettetésre, amely alapjaiban határozza meg a továbbtanulási esélyeiket és jövőjüket. Éppen ezért aggályos, ha utólag válik politikai botrány tárgyává egy feladat. A diákok felelőssége a tananyag elsajátítása, nem pedig Wass Albert történelmi megítélésének eldöntése. Ha egy vitatott szerző bekerül a központi vizsgarendszerbe, az az oktatáspolitika és a szakmai előkészítők felelőssége, nem a tanulóké.
Nagy vizsga előtt az új oktatási kormányzat
A jelenlegi botrány csak az előszele lehet egy nagyobb átalakulásnak. Az új oktatási vezetésnek hamarosan színt kell vallania: hogyan nyúlnak a Nemzeti Alaptantervhez, mely szerzők maradnak a kánon részei, és milyen pedagógiai szemlélet határozza meg a jövő irodalomoktatását. A valódi kérdés nem az, hogy szabad-e beszélni a vitatott alkotókról. Egy modern oktatási rendszerben elengedhetetlen, hogy a diákok komplex módon lássák az antiszemitizmus, a szélsőjobboldali eszmék, a történelmi felelősség és az irodalmi érték összefüggéseit. A probléma gyökere az, hogy az érettségi műfaja nem alkalmas erre az árnyaltságra: itt minden név állami hitelesítést kap, minden feladat a hivatalos álláspontot képviseli.
A vita biztosan nem zárul le gyorsan
A Mazsihisz fellépése után valószínűtlen, hogy a kedélyek hamar megnyugodnának. Várhatóak további politikai állásfoglalások, pedagógiai vélemények és szakmai viták a NAT-ról, valamint az érettségi feladatsorok ellenőrzési folyamatairól. Az eset már most rávilágított egy fontos tényre: az oktatás nem steril, szakmai buborék. Elég egyetlen kérdés a feladatlapon ahhoz, hogy felszínre hozza a mélyen gyökerező történelmi traumákat, kulturális ellentéteket és identitásbeli konfliktusokat. A kérdés már csak az, hogy az új oktatási irányítás hajlandó-e a NAT érdemi felülvizsgálatára, vagy marad a jelenlegi keretrendszer.
Szerinted helye van vitatott szerzőknek az érettségin, ha közben a történelmi és politikai terhük is ennyire erős?
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
