Alig vette kezdetét a 2026-os magyarérettségi szezon, egyetlen feladat máris országos szintű polémiát generált. Wass Albert nevének felbukkanása a vizsgalapon olyan láncreakciót indított el, amely messze túlmutat az oktatási kereteken. A diskurzus már nem csupán a konkrét kérdésről szól, hanem arról a mélyebb problémáról is, hogy kik kaphatnak helyet a hivatalos magyar irodalmi kánonban, és kiknek az életművét kell számonkérni a jövő generációitól.
Wass Albert miatt robbant a botrány a magyarérettségin
A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgán a diákoknak Jókai Mór munkásságával, Arany Jánossal, különböző szóképekkel és versrészletekkel, valamint szereplőfelismeréssel kellett megbirkózniuk. Ebben a környezetben jelent meg Wass Albert és Herczeg Ferenc neve is. Szakmai szempontból a feladatsor első ránézésre nem tűnt rendkívülinek: az Index által megkérdezett szaktanár véleménye szerint a kérdések nem okoztak meglepetést, a feladatok logikusak és teljesíthetőek voltak a megfelelő felkészültség birtokában. A felháborodás forrása tehát nem a szakmai nehézség, hanem az elvi kérdés: mi keresnivalója van Wass Albertnek egy központilag összeállított, országos érettségi vizsgában? Ez a momentum változtatta az oktatási kérdést pillanatok alatt éles közéleti és politikai ügyvé.
A Mazsihisz szerint nincs helye az érettségin
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem hagyta szó nélkül az esetet, és határozott közleményben ítélte el a szerző szerepeltetését. A szervezet kifejezte reményét, hogy Wass Albert most szerepelt utoljára az érettségi tételek között, egyúttal javaslattal fordult az új oktatási vezetés felé a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálatára vonatkozóan. Álláspontjuk szerint az író politikai múltja, szélsőjobboldali elkötelezettsége és közéleti szerepvállalása méltatlanná teszi őt arra, hogy a hivatalos vizsgakövetelmények része legyen.
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
