A sörösüveges módszer: Áss le egy üres üveget félig a földbe, döntve, hogy a szája kilógjon. Ha fúj a szél, az üveg mély, fütyülő hangot ad ki, ami a föld alatt elviselhetetlen zúgásként jelentkezik.
Fémrúd és konzervdoboz: Szúrj le egy betonvasat a járat közelébe, a tetejére meg húzz rá egy üres fémkonzervet. A legkisebb szélben is kolompolni kezd, a rezgést pedig a rúd egyenesen levezeti a vakond hálószobájába.
A kamra titkai: szagok, amiktől menekül
Ha nem akarsz zajt a kertben, vesd be az “illatfelhőt”. A vakond orra rendkívül finom, így az erős szagoktól egyszerűen kifordul a világból. Én ezeket szoktam közvetlenül a friss járatokba tölteni:
Kávézacc: Sose dobd ki! Szórd a lyukakba, az intenzív aromája nagyon zavarja őket.
Fokhagyma és bors: Egy kis zúzott fokhagyma vagy egy adag erős őrölt bors a járatba szórva kész biológiai fegyver számukra.
Savanyúság lé: Ha maradt a hordós káposzta vagy az uborka után egy kis sós-ecetes lé, öntsd bátran a túrásba. Utálják.
Megjegyzés: Régen a gázolajos rongy volt a divat, de könyörgöm, ne csináljátok! Tönkreteszi a talajt, a növényeket, és mérgezi a kertet. Maradjunk a természetes dolgoknál.
Ültess “riasztórendszert” a kerítés mellé!
Vannak növények, amiket a vakond ösztönösen elkerül. Ilyen a nagy sárfű (sokan csak vakondűző fűként ismerik) vagy a gyalogbodza. Ha ezeket a kert stratégiai pontjaira ülteted, vagy a bodza hajtásait dugdosod a járataiba, az olyan neki, mintha táblát tennél ki: “Belépni tilos!”.
A legjobb tanácsom? Ne csak egy módszert használj. Én egyszerre vetettem be a zajt, a szagokat és a növényeket, azóta a kertem sima, mint a tükör, a vakond meg békésen túrja az erdőszélt, ahol senkit nem zavar.
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
