Az ember könnyen legyint egy „ártatlan” vitaminkapszulára. Különösen ősz végén és télen sokan gondolják úgy, hogy a D3‑vitaminból „nagy baj nem lehet”: legfeljebb nem használ, de ártani biztos nem árt. Az új amerikai kutatási eredmények azonban arra figyelmeztetnek, hogy a D‑vitamin szedése korántsem ilyen egyszerű kérdés. Különösen igaz ez azokra, akik már átestek szívinfarktuson – de azokra is, akik teljesen egészségesnek gondolják magukat, mégis kontroll nélkül szednek nagy dózisú készítményeket.
Az alábbiakban összefoglaljuk, mit mutat az új amerikai vizsgálat, mit mondanak a kardiológusok a D3‑vitaminról, és melyek azok az alapvető szabályok, amelyeket valóban nem érdemes félvállról venni.
Mit talált az új amerikai vizsgálat?
Az Amerikai Szív Társaság (AHA) 2025‑ös tudományos ülésén mutatták be a TARGET‑D nevű vizsgálat eredményeit, amelyet az Intermountain Health kórházaiban végeztek Heidi May vezetésével. A kutatás azt vizsgálta, hogy szívinfarktuson átesett betegeknél csökkenti‑e az újabb infarktus kockázatát a célzott, laboreredményeken alapuló D3‑vitamin‑pótlás.
A hangsúly a „célzott” szón van: nem egységes adagot kaptak a betegek, hanem vérvizsgálatok alapján állították be a dózist.
Kik vettek részt a vizsgálatban?
A kutatásba 630 olyan beteget vontak be, akik az előző 30 napban szívinfarktuson estek át.
A résztvevők többsége férfi volt, az átlagéletkor 62,6 év. A követési idő több mint négy évig tartott, és mindenkinél rendszeresen mérték a 25(OH)D‑szintet, amely a D‑vitamin‑ellátottság legfontosabb laborértéke.
A betegeket két csoportra osztották:
– az egyik csoport csak a szokásos kardiológiai kezelést kapta,
– a másik csoportnál a D3‑vitamin adagját úgy állították be, hogy a vérszint tartósan 40 ng/ml fölé kerüljön.
Magasabb dózis, de szoros kontroll
A vizsgálat elején a betegek döntő többségének alacsony volt a D‑vitamin‑szintje, ezért sokaknál napi 5000 NE kezdőadagot alkalmaztak. Ez jóval magasabb, mint az általánosan ajánlott napi 600–800 NE, de kizárólag orvosi felügyelet mellett történt.
A vérszinteket rendszeresen ellenőrizték, és az adagot ennek megfelelően módosították.
Mi lett az eredmény?
A teljes, összetett kardiovaszkuláris események számában nem volt látványos különbség a két csoport között.
Viszont a második szívinfarktus kockázata közel a felére csökkent azoknál, akik személyre szabott D3‑pótlást kaptak.
Ez ígéretes eredmény, de a kutatók hangsúlyozták: további nagy vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy ez rutinszerű ajánlássá váljon.
Miért nem mindegy, hogyan szeded a D3‑vitamint?
Az általános ajánlások szerint felnőtteknek napi 600–800 NE D‑vitamin elegendő.
A legtöbb szakmai szervezet 4000 NE/nap körül húzza meg a biztonságos felső határt.
A TARGET‑D vizsgálat nem igazolja azt, hogy bárki kontroll nélkül szedhetne nagy dózisokat. Ott a magasabb adag:
– laboreredmény alapján,
– orvosi felügyelettel,
– rendszeres ellenőrzéssel történt.
Ez óriási különbség.
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
