Talán meglepőnek tűnik, de a Csendes-óceán távoli vízhőmérséklete képes átírni a magyarországi időjárást is. Amikor otthon hirtelen lehűlés, szokatlan hőség vagy erőteljes csapadék érkezik, annak gyökere gyakran a Csendes-óceánban keresendő.
Mi az az El Niño és a La Niña?
Az El Niño és a La Niña a Csendes-óceán egyenlítői részén zajló természetes éghajlati ingadozások két ellentétes állapota. Együtt alkotják az ENSO‑rendszert, amely az óceán és a légkör szoros kölcsönhatásán alapul.
El Niño időszakában a Csendes-óceán középső‑keleti szakaszának felszíni vízhőmérséklete a szokásosnál magasabbra emelkedik. Ennek következtében hatalmas mennyiségű hőenergia jut a légkörbe, ami képes átrendezni a nagy‑léptékű légköri folyamatokat.
La Niña esetében az ellenkező jelenség figyelhető meg: a vízfelszín hűvösebbé válik, ami szintén jelentős, de ellentétes irányú hatást gyakorol a globális időjárási mintázatokra.
Hogyan alakítják át a világ időjárását?
Ezek a jelenségek messze nem helyi érdekességek; inkább egy hatalmas éghajlati kapcsolóként képzelhetők el, amely átállítja a Föld légköri működésének bizonyos elemeit.
A tengervíz hőmérsékletének változása módosítja a légnyomási rendszereket, a passzátszeleket és a futóáramlásokat. Ezek a változások dominóhatást fejtenek ki, és átterjednek a bolygó más térségeibe is.
El Niño idején Dél‑Amerika nyugati partján gyakrabban fordulnak elő heves esőzések és áradások, míg Ausztráliában és Indonéziában súlyos aszály alakulhat ki. La Niña alatt gyakran fordított jelenségek figyelhetők meg: Ausztráliában több csapadék, Dél‑Amerikában pedig szárazabb időszakok.
Fontos, hogy a hatás nem áll meg a Csendes‑óceánnál; az északi félteke légköri rendszerei is átrendeződhetnek, ami közvetve Európa időjárását is befolyásolja.
Mit jelent ez Európa és Magyarország számára?
Bár Magyarország földrajzilag messze van a Csendes‑óceántól, az El Niño és La Niña közvetett hatása itt is megnyilvánul. Ennek kulcsa a futóáramlások és a nagy‑térségű légköri mintázatok változása.
El Niño időszakában gyakran módosul az Atlanti‑óceán feletti légköri szerkezet, ami Európa egyes részein enyhébb teleket és csapadékosabb időszakokat eredményezhet. Magyarországon ez általában kevésbé zord teleket, de több nedves, borongós periódust jelent.
La Niña esetén nagyobb eséllyel alakul ki hidegebb és szárazabb tél Európa bizonyos területein, valamint gyakrabban fordulnak elő erőteljes hidegbetörések. Itthon ez markáns lehűlésekben, hajnali fagyokban és fokozott hőingadozásban nyilvánulhat meg.
Ezek azonban nem kőbe vésett forgatókönyvek, hanem valószínűségi becslések. Az európai időjárást számos egyéb tényező is befolyásolja, például az Atlanti‑óceán hőmérséklete vagy az észak‑atlantikai oszcilláció.
Miért tűnik úgy, hogy egyre több a szélsőség?
Az utóbbi években egyre többen érzik, hogy az időjárás kiszámíthatatlanabbá és extrémebbé vált. Hőhullámok, hirtelen lehűlések, erős viharok és aszályok váltakoznak, gyakran szinte átmenet nélkül.
Ebben az El Niño és La Niña szerepe különösen fontos a globális felmelegedés korszakában. Egy erős El Niño például tovább növelheti a globális átlaghőmérsékletet, míg egy erős La Niña átmenetileg mérsékelheti azt. Ez nem cáfolja a klímaváltozást, csupán rövid távon módosítja annak megjelenését.
Magyarországon ez a gyakorlatban úgy nyilvánulhat meg, hogy egyik évben extrém hőség és aszály sújtja a mezőgazdaságot, a következőben pedig áradások, szokatlan hidegek vagy tartós csapadékos időszakok nehezítik a mindennapokat.
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
