A vasárnapi ebéd nálunk mindig szent dolog volt. Amióta a lányunk, Szilvia, férjhez ment és elköltözött, ezek az alkalmak jelentették azt a néhány órát, amikor együtt a család. Szilvia a férjével, Gáborral egy menő fővárosi cégnél dolgozik, jól keresnek, sokat utaznak. Mi a férjemmel, Tiborral, maradtunk a vidéki kisvárosban a tisztes nyugdíjunkkal.
Azon a hétvégén különösen ki akartam tenni magamért. Szilvia régen imádta a kacsasültet párolt káposztával, így a piacon megvettem a legszebb húst, pedig fájt érte a szívem, mert az eheti gyógyszerkeretemből kellett elvennem. Két napig álltam a konyhában, hogy minden tökéletes legyen: húsleves gazdagon, kacsa, házi krémes. A derekam úgy fájt, hogy alig bírtam felegyenesedni.
Amikor megérkeztek, Gábor azonnal leült a kanapéra a telefonját nyomkodni, Szilvia pedig fintorogva nézett körbe. Amikor kitálaltam, ahelyett, hogy jó étvággyal nekiláttak volna, megkezdődött a kritizálás. Szilvia a villájával piszkálta a húst. – Anya, ez a leves tiszta zsír, a kacsa meg rágós. Mondtam már múltkor is, hogy mi egy ideje diétázunk, nem eszünk ilyen nehéz dolgokat! Tényleg képtelen vagy odafigyelni ránk?
A torkomat valami iszonyatos gombóc szorította el. – Kislányom, tegnap hajnal óta főzök… ezt szeretted régen. A kis nyugdíjamból vettem, hogy örömet szerezzek – suttogtam, és éreztem, hogy kicsordul a könnyem. De őt ez nem hatotta meg. Arrogánsan hátradőlt a székén. – Akkor inkább ne főztél volna! Csak elrontod a vasárnapunkat ezzel a nehéz, ódivatú kajával. Úgy fáj utána a gyomrom. Legközelebb inkább egy jó étterembe megyünk, ott legalább kiszolgálnak rendesen, és azt kapom, amit kérek.
Tibor, aki addig egyetlen szót sem szólt, és csak némán hallgatta a lánya méltatlankodását, lassan letette a villát. Felállt az asztalfőtől. Az arca olyan volt, mint a vihar előtti csend. Odalépett Szilvia mellé, és egy határozott mozdulattal kihúzta a teli tányért az orra alól. – Apa, mit csinálsz?! – hápogott Szilvia megrökönyödve.
– Kiszolgállak – mondta Tibor jéghideg hangon. – Mivel éttermi kiszolgálást vársz a saját anyádtól, aki a beteg derekával napokig állt a tűzhely mellett, hogy te jól lakj.
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!