Vagyonadó: szimbolikus lépés vagy valós bevétel? Talán a legtöbbet vitatott elem a vagyonadó bevezetése, amely a javaslat szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra vetne ki körülbelül 1%-os éves terhet. Az elképzelés mögött az a logika áll, hogy a legtehetősebb rétegek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közkiadásokhoz. A várható bevétel ugyanakkor a szakértők szerint viszonylag korlátozott: évente nagyjából 100–150 milliárd forint. A kritikusok szerint ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a vagyon egy része elkerüli az adózást, például külföldre áramlik vagy különböző konstrukciókba kerül. Hatalmas kérdés: miből lesz fedezet? A program legnagyobb kihívása a finanszírozás. A különböző intézkedések együttes hatása akár évi 1500 milliárd forintos bevételkiesést is jelenthet.
A szakértők szerint a terv sikere nagyban függ több tényezőtől is: – sikerül-e visszaszorítani a szürkegazdaságot, – érkeznek-e újra az uniós források – gyorsul-e a gazdasági növekedés. Ezek nélkül az adócsökkentések könnyen növelhetik a költségvetési hiányt, ami hosszabb távon újabb megszorításokat tehet szükségessé. Kik nyernek és kik veszíthetnek? A program egyértelműen a jövedelmi különbségek csökkentésére törekszik. Az alacsonyabb keresetűek és a fogyasztók rövid távon nyerhetnek, hiszen több pénz maradhat náluk. A magasabb jövedelműek és nagyobb vagyonnal rendelkezők ugyanakkor nagyobb hozzájárulásra számíthatnak, ami politikailag és gazdaságilag is érzékeny kérdés. Ez a fajta átrendeződés mindig komoly vitákat vált ki, hiszen nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is: ki mennyit fizessen a közös terhekből. A TISZA Párt adóprogramja tehát egyszerre ígér könnyítést és hordoz kockázatot. Rövid távon élénkítheti a fogyasztást és javíthatja a háztartások helyzetét, hosszabb távon azonban kulcsfontosságú lesz, hogy a rendszer fenntartható maradjon.
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
