„A Szőlő utcai botrányhullám kellős közepén, amikor végképp a Fideszre borult a bili (…) na te akkor posztolgatsz arról, ahogy Oroszországban fekete prémbundában pózolsz a liftben.”
Kifogásolja a moszkvai tartalmak hangvételét, különösen azokat az apró, de érzéketlen részleteket, amelyeket Evelin megosztott – például amikor azt írta: „milyen cukin beszél a tolmács”, vagy amikor azt mutatta, „milyen jókat esztek meg isztok”. Ezek a megjegyzések szerinte mesterségesen bennfentes hangulatot sugalltak, ami sokakban ellenérzést váltott ki.
Ugyanakkor Felföldi hangsúlyozza, hogy nem az zavarja, hogy Evelin részt vett az úton:
„Engem személy szerint nem zavar, hogy ott voltál. Apu benyomott egy pozícióba. Hallottam a sztorit, hogy diplomataképzőbe akartál menni, de nem sikerült, majd jött ez a lehetőség.”
A költségek kérdését is nyíltan felveti:
„Hát ki fizette volna? Nyilván nem a Petya. Mi fizettük. Az övét is, a tiédet is.”
Szerinte a probléma nem az utazás, hanem az, hogy Evelin nem érzi a határokat:
„De az, Evelin, hogy nem érzed, hol a jó érzés határa, na az már probléma. Az meg még nagyobb baj, hogy a főnökeid sem ismerik fel ezt a bizonyos vonalat.”
Úgy véli, Evelint azért vitték magukkal, hogy a fiatalok és a kormány közötti „híd” szerepét töltse be. Szerinte ez azonban nem működhet, mert Evelin nem tud hiteles lenni a célcsoport szemében. A poszt végén egy mélyebb társadalmi kérdést vet fel, amely szerinte fontosabb, mint a moszkvai kaland:
„Egyáltalán nem zavar, ahogyan a Fidesz a perifériára szorult cigánysággal bánik? Ahogy az állami gondozott, családjukból kiemelt gyermekeket és azokat kezeli, akik javítóintézetbe kerültek?”
Zárásként egyértelműen fogalmaz:
„Jobban érdekelne, mint a moszkvai kalandjaid Petyával.”
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
