Farkas András kalkulációi szerint a lépés költségigénye megközelítőleg 205 milliárd forintot tenne ki. A szakértő véleménye szerint ez az összeg a jelenlegi szoros költségvetési keretek között sem teljesíthetetlen, bár kétségtelenül komoly politikai elkötelezettséget kíván az új vezetéstől. A 24.hu összegzése alapján Farkas úgy vélte: ezt a keretet még egy nehéz költségvetésben is elő lehet teremteni, ha politikai akarat van rá.
A pontos ütemezés egyelőre kérdéses. Mivel az új kormány megalakulása még várat magára, nem tudni pontosan, melyik hónapban érkezhet meg az első emelt összeg. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a kabinet elsőként a költségvetés mozgásterét méri fel, majd ezt követően rögzíti jogszabályban az emelés pontos feltételeit és menetrendjét.
A 120 ezer forintos minimum csak az első lépés
A Tisza Párt nyugdíjprogramja a fentieknél jóval átfogóbb csomagot irányoz elő. A párt korábban egy hat pontból álló intézkedéssorozatot vázolt fel, amely tartalmazza:
- a 13. havi nyugdíj megőrzését,
- a 14. havi nyugdíj megtartását vagy alapnyugdíjba építését,
- a 120 ezer forintos nyugdíjminimum bevezetését,
- a nyugdíjas SZÉP-kártya rendszerét,
- az időskorúak járadékának megduplázását,
- valamint az ápolási díj emelését.
A Telex februári beszámolója emlékeztetett rá, hogy a Tisza már korábban ismertette ezt a tervezetet, a választások után pedig a megvalósítás sorrendje vált a legfontosabb kérdéssé. A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése vélhetően nem az első ütemben történik meg. A párt ígérete szerint évente maximum 200 ezer forintnyi támogatást nyújtanának ebben a formában, azonban Farkas András szerint ez a programelem csak 2027-től indulhat el teljes körűen, mivel önmagában is mintegy 350 milliárd forintos kiadást jelentene az államkasszának.
A főzés teljes lépéseiért kérlek, menj a következő oldalra, vagy nyisd meg a (>) gombot, és ne felejtsd el megosztani a Facebook-barátaiddal!
